Általában kevés tapasztalattal, vagy a nélkül, de eldöntjük, hogy saját nyakunkba vesszük az ingatlan megvételének terhét. Véleményem szerint ezt célszerű a tervezéssel kezdeni. Milyen célból akarunk venni? Milyen feltételeknek kell megfelelni? És ami a legfontosabb: nagyon valószínű, hogy az általunk elképzelt ingatlant nem fogjuk megtalálni, valamilyen kompromisszumot kell majd hoznunk, de zárjuk ki, mik azok a feltételek, amikből biztosan nem fogunk engedni.

Megvan tehát a listánk, tudjuk ( ekkor még csak tudni véljük ) mit keresünk. Tágítsuk a horizontot, a legtöbben azokon a területeken keresnek, amikhez korábbi életszakaszuk miatt kötődnek, tehát ismernek. Sok pompás hely van ebben a városban, érdemes megismerni, ha nagyon idő szűkében vagyunk, legalább a neten egy online sétán keresztül.

Most még inkább összeáll mit is szeretnénk megvenni, de hol is keressünk? Rengeteg ingatlankereső portál van, azonban csak néhány, amely tényleg felhasználóbarát. Ahol kellőképpen szofisztikáltan lehet keresni, nem hirdetnek rogyásig egy ingatlant ötvenen. Azonban ezeken a felületeken sokszor véletlenül vagy inkább szándékosan fennmaradnak „csali” lakások, amik már régen tulajdonost váltottak, de majd az ügyes „ingatlanos” elad valami hasonló tutit e helyett. Ócska trükk, és a sokadiknál már zavaró lehet, éppen ezért javaslom, hogy a hirdetésen található logóval fémjelzett weblapot tessék felkeresni, és amennyiben ott is megtaláljuk az jó hír, több szempontból is! Jellemzően az irodák a saját felületüket gyakrabban karban tartják, mint a hirdető portálokat, egyrészt a szerződések betartása miatt, másrészt mert itt még nem robotok hirdetnek, hanem „kézzel” teszik fel azokat. Harmadrészt – jó esetben – itt tényleg az a kolléga fogja felvenni a telefont, akihez tartozik az ingatlan, tehát képben lesz vele.

Látjuk a hirdetést, és itt álljunk meg! Alapszabály, hogy ami nincs a hirdetésben feltüntetve, az nagyon valószínű, hogy nem véletlen! Különösen, ha nem látunk képet mondjuk egy fürdőszobáról, vagy egy konyháról, ha nem látunk alaprajzot, akkor borzasztó lesz az elosztás, ha nincs oda írva, hogy van-e lift, akkor nincs, ha nincs oda írva a tájolás, akkor az északi, stb….

Most ott tartunk, hogy néhány száz hirdetés megnézése után már tudjuk, hogy melyik hirdetés az, amit kapásból át kell ugrani. Érdemes megemlítenem, hogy amikor beállítjuk a szűrőt, akkor bizonyos esetekben, például az elhelyezkedésben érdemes kicsit tágabban jelölni, mert akár egy kerülethatár nem biztos, hogy minőségi romlást eredményez. Ugyanakkor például az állapotban szigorúbban, ugyanis sokak szemében egy festés után újszerű lesz a hőn szeretett, 85’-ben felújított garzon.

Kigyűjtöttünk pár ingatlant és még eladó mindegyik, király! Jó tanácsom, hogy nem kell mindegyiket személyesen is megnézni. Az elsők megtekintése tapasztalatszerzésnek még elmegy, de összességében egy szűrt 6-10 lakásállományból – feltéve persze, ha menet közben nem variálunk az elképzeléssel – meg lehet találni a megfelelőt!

Amikor már kialakult a képünk, hogy mely ingatlanok lehetnek jók, akkor ne legyünk restek segítséget kérni, ismerősöktől, barátoktól, rokonoktól. Kapásból hívjuk ki magunkkal Őket, így megspórolhatunk egy plusz kört, és könnyebb lehet a döntésünk is. A mostani piacon az sem árt, ha van nálunk némi készpénz és toll, papír, ugyanis nem szerencsés az időt húzni, a jó ingatlanokat gyorsan elviszik!

Zárásképpen: előre készítsük fel saját magunkat a döntésre, mert itt bizony sok pénz sorsáról kell dönteni. Tegyük ezt megfontoltan, de határozottan.

Nem érdemes előítéleteket gyártani az ingatlanértékesítőkről, egy esélyt mindenki kaphat. Sok időt meg lehet spórolni, ha rábízzuk a keresést egy értékesítőre, aki mögé lát a hirdetéseknek, és rutinból keres. Így, vagy úgy, de sok türelmet és kitartást kívánok ehhez minden keresőnek…